2014. július 14., hétfő

2014. július 13. vasárnap A Magyar Templomban




Vasárnap délelőtt ellátogattunk Magyar közösség által fenntartott templomba. Hálát adtunk a jó Istennek és a Szűz Máriának, hogy Ádám szerencsésen túlesett a műtéteken. Megköszöntük, hogy odafenn vigyáztak a kisfiunkra, s szenvedés nélkül átvészeltük az elmúlt heteket. A gipsz ügyet leszámítva. Igaz az nem szenvedés volt, inkább kellemetlenség. Imádkoztunk azért, hogy adjon a jó Isten erőt és egészséget ahhoz, ami még előttünk áll, hogy teljes erővel tudjuk támogatni Ádámot. A templomban a hívők egy része Magyarországról kivándorló ember. A misét amerikai származású Atya tartja, mert a magyar Atyát visszarendelték Magyarországra még a rendszerváltás idején. Brian W. Harrison Atya nagyon megható misét tartott. A mise elején köszöntött minket.
A misének néhány sorát magyar nyelven olvassa fel, s még a magyar Himnusz is elhangzik minden második vasárnap. A magyar közösség tagjai pedig felolvasnak egy-egy szentbeszédet. Tudni kell azt, hogy Gabnai Sándor Esperes Úr, aki Ádámot keresztelte, Brian Atyával lépett kapcsolatba, segítséget kérvén tolmács ügyben. Így lett a mi tolmácsunk Mónika, aki a közösség tagja. Ő 7 évesen került ki az Egyesült Államokba több mint 50 évvel ezelőtt. Egy nagyon kedves, segítőkész, tündéri hölgy. Nagyon megszerettük. Ő is elkísért minket a templomba. A mise végén egy teljesen magyar emléktárgyakkal feldíszített terembe mentünk át. Itt a közösség tagjai gyűlnek össze egy kis beszélgetésre. Elmesélték nekünk, hogy ki mikor és milyen körülmények között jutott ki Amerikába. Mindenki bizonyos rendszerességgel haza látogat Magyarországra a mai napig. Nagyon szép vasárnap délelőtt volt. Délután az Állatkertbe látogattunk el. Azt még le kell írnom, hogy a Grant’s Farm, a Purina Farm, s az Állatkert is ingyenes. S nem csak a sérült gyermekeknek és családtagjainak, hanem mindenkinek. Ezen mi meglepődtünk. Itt ez a dolog hogyan tud működni??? Az Állatkert csodálatos, nagy területen fekszik.
Egy kis vonat jár körbe, s bizonyos állomásokon megáll. Van egy terület, ahol olyan volt mintha a dzsungelben sétáltunk volna. Az éghajlat adott, s a hatalmasra növő fák, egzotikus növények, vízesések, s az oda való állatok ezt meséssé tették. Ádámnak mi tetszett a legjobban? Hát a kecskék!!! Még a fókák lenyűgözték, de csak azért, mert le lehetett menni az akvárium alá, s élvezte, hogy a fókák a fejünk felett és mellettünk úszkáltak. Ádámnak ettől függetlenül az első helyen a kecskék álltak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése