2014. július 9., szerda

július 7-8

A hétfő és a kedd újból a terápiáról szólt.Ezt a két napot egyben próbálom megfogalmazni,mert sajnos tegnap este olyan vihar volt,hogy nem volt Internet.A hétfői naptól egy kicsit izgultunk, hogy,hogy sikerül Ádámot talpra állítani.Kár volt izgulnunk,elég volt Sandy szakmai tudása,nem kellett hozzá terápiás kutya.Ádám szépen csinálta a feladatokat,a sétánál csak nagyon pici nyüszögés volt,de sétál Roller walker-el is,és a terapeutával kézen fogva is.




  Elmondta Sandy,hogy Ádám sokat álljon és sokat sétáljon,hogy erősödjön.Ezt mi is tudjuk csak a gipsz miatt kicsi fiam nem olyan együtt működő.Minden egyes sírás után megkérdezzük tőle,hogy hol fáj a lába.Ádám mindig azt válaszolja nem fáj a lába,hanem kemény és nyomja.Megkértük,hogy mutassa meg,hol érzi ezt a rossz érzést,s mindig egyértelműen a jobb lábán a talpára mutat.Azt is mondja,hogy a bal lábát nem nyomja.Mi ezt jeleztük szakemberek felé,de azt a választ kaptuk,hogy amíg rózsaszín és meleg a lábujjacska,addig az egészséges nyomás.Hát nincs mit tenni,el kell viselnünk,de reméljük már nem sokáig.Július16-ára kaptunk időpontot Dr Dobbs -hoz,az ortopédorvoshoz.Amerikai idő szerint 13óra 30perckor van randevúnk a doktorbácsival,s reméljük mindent rendben talál és leveszik ezt a hétmérföldes kis csizmát.Kedden amerikai idő szerint 13órára mentünk terápiára.Így délelőtt volt idő mese nézésre.S lám,állva néztük Ádám egyik kedvenc meséjét,az Eszes Jess.Ez az Eszes Jess valóban okos cica,hogy az én kisfiamat elfeledkeztette minden gondjáról-bajáról.
Délután a terápia Nicolal volt,Ádám nagyon élvezte,mert a terápia a térdelésről és az állásról szólt egy szerelőpad mellett.Így Ádám lazításképpen bütykölhetett.Terápia után ellátogattunk St.Louis jelképéhez a GATEWAY ARCH-hoz.Ez egy hatalmas ív, aminek fel lehet menni a tetejébe.Öt személyes kapszulák viszik fel a látogatókat az ív tetejébe,ahol ki lehet szállni,s ablakokon keresztül meg lehet csodálni a panorámát,ami csodálatos!!!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése