2014. július 6., vasárnap

Július 5-6 hétvége

A hétvégénk változóan telt.Ha állni,vagy sétálni kellett,Ádám tiltakozott és sírt.Mindent akart csinálni,mászva játszani,babakocsival sétálni,csak a gipszre ne kelljen terhelnie!Kérdeztük tőle,fáj-e valamilye?De azt a választ kaptuk,hogy nem.Olyan megfogalmazásokat kaptunk,hogy a gipsz nehéz,kényelmetlen,nyomja a bokáját.Ha pár hónapja megkérdeztek volna,hogy mi viseli meg jobban a kisfiamat,az SDR műtét,ami egy komoly idegsebészeti  műtét,vagy az,hogy a kicsi lábaira gipszet tesznek,gondolkodás nélkül az SDR műtétet válaszoltam volna.S lám,sokkal könnyebben lábra állt a nagyobb műtét után.Hétfőn jelezni fogjuk a terápián,s meglátjuk mi lesz.Remélem nem értettük félre és tényleg csak tíz napig lesz a lábán ez a hétmérföldes kis csizma,mert Ádámnak most nagyon fontos lenne a sok séta,de így csak pár lépést sikerül megtennie.Hogy jobb kedvre derítsük szombaton elvittük a GRANTS FARMRA.Mivel mindig azt hangoztatja,hogy ha nagy lesz,farmja lesz!Nagyon nagy örömet szereztünk Ádámnak.A farmon egy séta busz vitte körbe a látogatókat,s volt egy állomás,ahol ki lehetett szállni állatokat simogatni.Itt jött be az ÁLLATOK GYÓGYÍTÓ EREJE!!!Ádám,miközben a kecskegidákat simogatta,ráállt a lábára,úgy,hogy észre sem vette,nem sírt!!!

Lehet,hogy a hétfői terápiájára,egy terápiás kutyát kellene behoznia a terapeutának???Majd meglátjuk,hogy a terapeutáknak sikerül-e rávenni Ádámot,hogy ráálljon erre a St.Louis-i hétmérföldes csoda kis csizmára.?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése